A SEO-terapeutánál – egy linképítő vallomásai

(avagy: amikor a Google lelki életébe próbálunk betekinteni, és az visszanéz ránk, mint egy 404-es hibakód)
Terapeuta: Üdvözlöm, Gábor. Kérem, helyezkedjen el kényelmesen. Mi járatban van ma?
SEO-s (Gábor): Az algoritmus… már megint.
Terapeuta: Aha. Szóval újra volt egy frissítés?
Gábor: Nem is frissítés… inkább apokalipszis. Pénteken még minden rendben volt: kulcsszavak a helyükön, organikus forgalom, mint a mesében. Aztán jött hétfő, és a Search Console olyan hibajelzéseket dobott, mintha karácsony lenne a pokolban.
Terapeuta: Értem. És mit érzett, amikor ezt meglátta?
Gábor: Ürességet. És egy kis dühöt… a sitemap iránt.
Terapeuta: A sitemap iránt?
Gábor: Igen, tudom, irracionális, de mindig rá hárítom. Olyan passzív-agresszív módon ott hever a root mappában, mintha minden rendben lenne. De én tudom, hogy nem frissítettem hetek óta…
Terapeuta: Értem. És mit csinált, amikor először észrevette a visszaesést?
Gábor: Tagadás. Azt mondtam magamnak: „Ez csak ideiglenes. A Google majd visszaállítja.” Aztán három órát töltöttem a Redditen, ahol más seo ügynökségek is sírtak, és akkor tudtam: nem vagyok egyedül a szenvedésben.
Terapeuta: Közösségi támogatás. Ez jó.
Gábor: Igen, de ott is mindenki mást hibáztat. Egyik szerint a belső linkstruktúra a probléma, másik szerint az E-E-A-T elv miatt buktunk, és persze van, aki szerint a Google egyszerűen „nem szereti a kisvállalkozásokat”.
Terapeuta: És ön mit gondol?
Gábor: Én már nem gondolkodom. Csak érzem… hogy valami nincs rendben a canonical tagekkel.
Terapeuta: (jegyzetel) Érdekes. A canonical tag, mint a belső én tükörképe. Mondaná, hogy gyakran érzi úgy, hogy „duplikált” önmaga?
Gábor: (megrendülve) Igen… igen, néha úgy érzem, mintha több verzióm létezne: a Gábor, aki white-hat technikákkal dolgozik, és a Gábor, aki éjjelente titokban fórumlinkeket épít és nofollow-okat konvertál dofollow-vá.
Terapeuta: Ez komoly identitáskonfliktusnak tűnik.
Gábor: Tudja, régen csak linkeket akartam építeni. Egy kis anchor text itt, egy guest post ott. De most már minden annyira… komplex. A Google szemében nem elég jó tartalmat írni – szeretni is kell. Érezni kell a keresési szándékot.
Terapeuta: Szóval a Google-t, mint egy… érzelmi partnert látja?
Gábor: Igen. De ő hideg. Távolságtartó. Néha azt hiszem, minden rendben, aztán hirtelen egy core update-tel szakít velem, és semmit sem magyaráz.
Terapeuta: Hm. Klasszikus elkerülő kötődési minta.
Gábor: És ami a legrosszabb: újra és újra visszamegyek hozzá. Nem tudok elszakadni tőle. Bing próbált udvarolni, de… hát ő csak kedves, de senki nem keresi rajta a „cipőbolt Budapest” kifejezést.
Terapeuta: Megértem. Meséljen kicsit a munkájáról. Hogyan telik egy napja?
Gábor: Általában reggel kilenckor kezdek, megnézem a rangsorokat, majd pánikolok. Ezután próbálom kielemezni, mitől esett vissza a „legjobb kávéfőző 2025” kulcsszó 7 helyet. Aztán három órát töltök azzal, hogy backlinkeket vadászok, miközben egy Excel-táblázatban próbálom megőrizni az önbecsülésemet.
Terapeuta: És hogyan érzi magát ettől?
Gábor: Olyan, mintha egy végtelen meta description lenne az életem – mindig rövidíteni kellene, de sosem találom a tökéletes kulcsszót.
Terapeuta: Nagyon mély hasonlat. Próbálta már… elengedni a kulcsszavakat?
Gábor: (sokkosan) Elengedni?! Ön nem érti! A kulcsszavak én vagyok! Ha nem optimalizálok rájuk, akkor ki vagyok én? Csak egy ember… aki ír.
Terapeuta: De talán pont ez a gyógyulás útja: megtalálni Gábort a long-tail keresések mögött.
Gábor: (csendesen) Long-tail… mindig is azt éreztem, hogy én inkább long-tail típus vagyok. Nem mainstream, de stabil konverziós arány.
Terapeuta: És mi lenne, ha most nem a Google algoritmusainak próbálna megfelelni, hanem a saját belső PageRankjének?
Gábor: A saját… PageRankemnek?
Terapeuta: Igen. Hivatkozások befelé. Önismeret. Önszeretet. Anchor text: „Én is elég jó vagyok.”
Gábor: (nevet) Ez tetszik. Talán kéne írnom róla egy blogposztot. „10 módszer, hogy növeld belső PageRankedet (a terápiás önoptimalizálás útján)”.
Terapeuta: Nagyon jó ötlet. És ne felejtse el a CTA-t: „Iratkozz fel önmagadra!”
Gábor: (felnevet) Köszönöm, doktor úr. Azt hiszem, ma tényleg tanultam valamit.
Terapeuta: Örülök. Mielőtt elmegy, még egy kérdés. Mit csinál, ha legközelebb új algoritmusfrissítés jön?
Gábor: Mély levegőt veszek, és azt mondom magamnak: „Ez csak egy A/B teszt az univerzumban.”
Terapeuta: Nagyszerű. A következő ülésen talán beszélhetnénk a tartalomstratégiáról és a gyermekkori bounce rate-ről.
Gábor: (mosolyog) Rendben. De kérem, ne hívja Panda-terápiának.
A SEO nem csupán technika, hanem lélekállapot. Az algoritmusok jönnek-mennek, de a meta description belülről fakad. És ha egyszer úgy érezzük, hogy minden esik, a legjobb, amit tehetünk, hogy újraindexeljük önmagunkat.







